Új Energiacímke Szárítógépeknél
Amit tudni érdemes a szárítógépeknél bevezetett energiacímke változásokról
2025 júliusától új energiacímkék lesznek a szárítógépeken, egyszerűbb osztályozással és hatékonyabb, környezetbarát szabályozással.
Július elsejétől új energiacímkékkel találkozhatunk a háztartási szárítógépeken. Ezen a címkén már nem lesznek A +, ++ és +++ energiaosztályok; a leghatékonyabb kategória az A energiaosztály lesz.
A jogalkotó célja, hogy a 2020 – 2040 közötti időszakban csökkenjen a szárítógépekhez kapcsolódó energiafogyasztás. Az energiacímke-szabályozás mellett a szárítógépekre vonatkozó ún. ekodizájn-szabályozás is változik. Július 1-től csak hőszivattyús szárítógépeket lehet majd a piacra helyezni. De fontos azt is tudni, hogy az ezen dátum előtt piacra helyezett készülékek a határidőt követően is eladhatók.
Miben lesz új a címke?
Az új energiacímke legfontosabb jellemzője a szárítógépek esetén is az lesz, hogy eltűnnek a +-ok az osztályozás tetejéről, és az A osztály mutatja majd a legmagasabb hatékonyságot. Ezen túl az alábbi újdonságokkal találkozhatunk:
- Az energiafogyasztás értéke 100 szárítási ciklus átlagában meghatározva
- A készülék hangossága (vagyis az A-súlyozott hangnyomásszintje)
- Az eco-programon betehető ruhát tömege
- Az eco-program egy szárítási ciklusának időtartama
- A kondenzációs hatékonysági osztály; valamint
- A QR-kód, melynek segítségével eljuthatunk a készülék termékismertető adatlapjához, melynek segítségével további technikai paramétereket is megismerhetünk a készülékről.
Szárítógép-technológiák
Létezik nem kondenzációs technológiával működő szárítógép is? Nos, a kérdés egy icipicit összetettebb ennél. Nézzük meg, hogy miért.
Ma a gyártók jellemzően kétféle típusról beszélnek: a kondenzációs és a hőszivattyús technológiáról. Ezek az elnevezések azonban nem pontosak így, hiszen valójában mindkét technológia kondenzációs megoldás. Vagyis mindkét típusú szárítógépnél a ruhákból kivont nedvesség kondenzálódik, lecsapódik a gépben. Vagy egy kihúzható tartályban gyűjti a masina a vizet, és ezt nekünk kell ürítenünk, vagy a víz bevezetésre kerül egy lefolyócsövön át a csatornarendszerbe. A különbség tehát nem itt van. A szárításhoz szükséges meleg előállításában találjuk a lényeges különbséget.
Az egyik készülékcsoport esetén (ezeket szokás kondenzációs szárítógépeknek hívni) a melegítést elektromos ellenállásfűtés alkalmazásával érjük el. A másik csoport esetén pedig hőszivattyút használunk. A hőszivattyú olyan kalorikus gép, amely arra szolgál, hogy alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon el, és ezt a hőt elszállítsa egy magasabb hőmérsékletű környezetbe. Ezt egy speciális közeg, az ún. hűtőközeg keringetésével éri el. A hőszivattyú elvén működik otthonunkban több készülék is: pl. a légkondi és a hűtőgép. A hőszivattyú elvén működő szárítógépek energiafelhasználása megközelítőleg 40-50%-kal kevesebb, mint az elektromos fűtéssel rendelkező kondenzációs szárítóké. Így az üzemeltetés a kisebb áramfogyasztási költség miatt gazdaságosabb. Egy hátránya van, mégpedig az, hogy a hőszivattyús rendszer meleg levegőt csak kb. 20-25 perc múlva tud adni az elindítás után, így a szárítás hosszabb időt vesz igénybe.
